Családbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 18. szerda, Auguszta

60+ Médiaműhely: Kell egy ház

Amikor legelőször megkaptam a Down Alapítvány petíciójának aláírására buzdító körlevelet - a Ladánybene 27 legendás száma jutott eszembe. Ők csak egy házat szerettek volna, a Down szindrómások kicsit többet.

Miután elolvastam a kemény hangú petíciót, sok kérdés maradt bennem. Azt hittem, hogy az alapítvány dolgozik, és nincs probléma. Tévedtem! Nem egy ház, hanem több, és nem csak ház, hanem lakóotthon is kellene nekik itt a fővárosban. Nem vidéken a családtól jó messze.


Tudom, társadalmunk elég Budapest centrikus. Vidéken is szükség van és lenne olyan intézményekre, ahol a Down szindrómás fiatalok, idősek állapotuknak megfelelő szolgáltatást kapnak.


Az alapítvány elnök asszonya, Dr. Gruiz Katalin elmondta, hogy ahogy hatvan éve kitalálták - még ma is ugyanúgy Budapestről vidékre 'száműzve' élnek a középsúlyos értelmi fogyatékos emberek. A fejlesztések a mai napig is csak ott történnek. Szépen felújított otthonokat akarnak kialakítani - ahelyett, hogy befogadó lakhatási rendszert építenének ki, például lakóotthonokkal. Az intézetekben nincs személyes bánásmód. Akit csak családjától távol tudnak elhelyezni, annak megszűnik velük és a lakóhelyével a kapcsolata - gyökértelenné válik. Idő, pénz… részletezzem? Ezért született meg a tiltakozó petíció.


Budapesten több átmeneti otthon és napközi is működik. Azok, akik már képesek segítséggel az önálló életre is - lakóotthonokban élnek. Igazán büszke lehet Újbuda, mert itt lakóotthon és napközi is működik. Az Önkormányzat a kerületünkben élő fogyatékosokat támogatja, nekik kevesebb térítési díjat kell fizetni. Budapesten Újbudán kívül a X. kerületi Önkormányzat gondolkodik így.


Nagyon tetszik nekem az alapítvány által működtetett napközi. Itt a családban élő fiatalok oktatásban is részesülnek. Segítik őket az önálló életre felkészülni. A napi 1500 forintért nem csak étkezést, hanem orvosi felügyeletet, gyógytornát, gyógypedagógiai fejlesztéseket is kapnak. Azok, akik tanulnak, együtt mennek innen az iskolába, tanműhelybe. A napközik nyitottak, bárki igénybe veheti.


El kell azonban azt is mondanom, hogy amikor elmentem a kerületünkben működő egyik ilyen napközibe - melyben bentlakók is élnek - kicsit megijedtem. Nem csak Down szindrómás fiatalokkal találkoztam. Később az elnök asszony elmagyarázta, hogy ennek terápiás célja van, ez hasznos, a sokféleség alapfeltétele a fejlődésnek.


Ezt azért írom le, hogy ne ijedjen meg, ha gyermekével, felnőtt hozzátartozójával megnézi. Ha úgy érzi - nyugodtan vegye igénybe, nem fogja megbánni. Gyermeke hasonló gondokkal küzdő, jó hangulatú közösség tagja lehet itt. Komolyan! Ez nem a reklám helye! Ott voltam, láttam!


Dr. Gruiz Katalin elmondta, hogy sokkal több fiatalt tudnának bevonni a szervezett nappali és esti szakképzésbe, mint amennyien jelenleg részt vesznek. Tanulhatnak kertészetet, gyógynövénytermesztést, bőrművességet, virágkötést, konyhai kisegítő munkát és számítógép-kezelést. Az itt megszerzett végzettséggel házon belül munkát is tudnak biztosítani - a kereteken belül.


Azok az értelmi fogyatékos emberek, akik Budapesten maradhatnak szüleik betegsége, öregsége, halála után is, töretlenül fejlődhetnek, akár elérhetik a teljes önállóság szintjét is. A Budapesten kialakított rendszer - iskolai oktatás, munkahely, orvosi-kórházi támogatás - nem telepíthető át egy mozdulattal több száz kilométerre. Egy új helyen mindent elölről kell kezdeni, ez egy fogyatékos ember számára sokszor lehetetlen.

sztorma 60+ Médiaműhely (2011. 08. 31.)