Böjti szelek
„Ejhaj, hóvirág!
Lesz még egyszer jóvilág,
Február ha fáj is.
Bárhogy bőg a bőjti szél,
Mégis benne jődögél
S mézzel jő a május.”
(Sík Sándor: Ejhaj, hóvirág!)
„Ejhaj, hóvirág!
Lesz még egyszer jóvilág,
Február ha fáj is.
Bárhogy bőg a bőjti szél,
Mégis benne jődögél
S mézzel jő a május.”
(Sík Sándor: Ejhaj, hóvirág!)
Bár február régi neve szerint a böjtelő hava, még javában benne vagyunk a farsang idejében. Az idén ugyanis az áprilisi húsvét miatt a húshagyó kedd március 1-én lesz. Ekkor kezdődik majd a nagyböjt, a felkészülés a húsvétra. Addig azonban tart a farsang. Az utolsó három vasárnapja a böjtelő, azaz a kalendárium szerint előkészületek a böjtre.
A pandémia szorítása miatt még vigyázunk magunkra és embertársainkra, meggondoljuk, hogy hová, milyen közösségbe menjünk. Természetesen ez felelős magatartás, de ezt sem szabad túlgondolni. Ha minden óvintézkedést megtettünk – be vagyunk oltva megfelelően, távolságot tartunk, nem zsúfolódunk szorosan egymás mellé, hordunk maszkot, követjük a higiénés javaslatokat (tüsszentés, köhögés, kézmosás) -, akkor gondoljunk a lelki jólétünkre is! Hiszen szükségünk van társaságra, megértő jó szóra, pezsdítő élményekre, a közösségre! Mindez a testi mentálhigiénével együtt védi az immunrendszert.
A légköri frontok kellemetlen hatással vannak főleg az idős, krónikus beteg emberekre, de sokszor egy szeles, borult időre rosszul reagálnak úgy a csecsemők, mint a felnőttek. Ilyenkor az ellentétes tulajdonságú légtömegek találkozásában változik az időjárás, s ez nagy kiterjedésű lehet. Időben is elhúzódhat, vagy hirtelen támadhat. Általában erős széllökésekkel, légnyomás-süllyedéssel jár és a különféle időjárási elemek sűrű változásával.
Meg kell ismernünk más népek himnuszait ahhoz, hogy átérezhessük a nemzeti öntudatot. Ha elfogadjuk mások hazafias érzéseit, akkor várhatjuk, hogy a miénket is tiszteletben tartsák.
Minden év január 22-én megemlékezünk a magyar kulturális értékeinkről, mindenekelőtt a Himnusz születésnapjáról. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon írta meg nemzetünk közös identitását ünnepélyesen kifejező költeményét, amely azóta elfogadott jelképként tükrözi a nép hazafias gondolkodását.
Ez az útmutató abban segít, hogyan tudja a digitális naptárában mindig frissen megjeleníteni a 60+ programunk eseményeit, hogy időben elhelyezve átlássa, mikor min tud részt venni, és emlékeztetőt is kapjon előtte.
„Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes” – vallotta Kodály Zoltán. A Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenetudós 1882. december 16-án született Kecskeméten.
Advent negyedik vasárnapja a szereteté. Meggyújtottuk már mind a négy gyertyát a koszorún, a hit, remény, öröm és most a szeretet teljességében készülünk az ünnepre. A fény betölti a teret körülöttünk.
Advent harmadik vasárnapja az örömvasárnap. Mi az öröm?
Még bizonytalan, hogy fehér lesz-e idén a karácsony. Mindenesetre a hőmérséklet egyre alacsonyabb, s a csapadék is megérkezett különféle halmazállapotában. Ébredtünk már átláthatatlan ködtakaróban, amely délig is alig oszlott fel, s hullik a fejünkre a víz, a dara, s lábunk alatt egyre csúszósabb a talaj.
Budapest közel másfél évszázada, Pest, Buda és Óbuda városrészek egyesítésével 1873. november 17-én jött létre.
Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültetett Budapesten, s 1944. november 9-én halt meg.
Domoszlai Erzsébet az Újbuda 60+ Program önkéntese méltán vehette át a Kerület napja alkalmából az Újbuda Időseiért elismerő címet!
Frissítve: 2021.11.08. 10:00