Családbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
március 28. kedd, Gedeon, Johanna

Megújult a Mandarin játszótér

Az önkormányzat által indított Zöldebb Újbudáért program újabb akcióval varázsolta szebbé a kerületet. Az Újbuda Prizma parkfenntartói a Sopron utcai játszótér után a Hamzsabégi sétány mellett fekvő Mandarin játszótér növényzetét frissítette fel.

A munkálatokba a Bárdos Lajos Általános Iskola diákjai is besegítettek, akik egy számukra rendezett futóversenyen is részt vehettek. A Zöldebb Újbudáért program célja, hogy megvédjék a kerület természet adta, és telepített zöld környezetét, újakat hozzanak létre és a lakosság körében is terjesszék a zöld szemléletmódot. A Mandarin játszótéren a növényállomány pótlására és bővítésére került sor, melynek során a Prizma munkatársai fákat, cserjéket ültettek, füvesítettek, feltöltötték a homokozót, és árvácskákat ültettek a díszkertbe. A szervezők a Bárdos iskola diákjainak futóversenyt is rendeztek, melynek érkezési pontja a játszótér volt. A gyerekek a polgármesterrel közösen ültettek el egy fát a területen, amit az iskola örökbefogadott.

LEGFRISSEBB
×

Tudatos Szülő, Tiszta Gyermek – Drogprevenció Újbudán  

„Ez hogy lehet? – hallottam önmagam segélykiáltását, amint megtudtam. Mindig azt gondoltam: „Á, az én gyerekem soha!” – néha ugyan hallottam egy s mást a drogról, ám elképzelni sem tudtam, hogy ez velünk, a mi családunkban előfordulhat. Legyintettem és éltem tovább a már megszokott – ha lehet ilyet mondani – feszültséggel, meg nem értéssel, konfliktusokkal teli családi életem. Hajtottam a munkahelyemen, dolgoztam keményen. Néha még a munkát is hazahoztam. És ha gyerek nem jól tanul? – elintéztem némi fenyegetőzéssel, mi lesz, ha megbukik, hol dolgozhat majd a jövőben. Itt tartunk. Mit tettem, mit csináltam rosszul? – kérdeztem magamtól, míg az önvád lassan körbeölelt. – Kihez forduljak, ki tud segíteni? Mit kellett volna másképp tennem? – cikáztak tovább a kérdések a fejemben, egyik a másik után. – Csak, nehogy megtudja valaki! – gondoltam és nagyon-nagyon kétségbe estem…” (Szülő)